Feltételek:
Szerzői jog, szabad licenc
Szabad formátum, hozzáférés
Szabad közösségi és jogi tér
Minden alkotás túlnyomórészt meglévő elemek újrarendezése, és ez a rendezés mutat helyenként némi eredeti jelleget. Ezen túlmenően, nem csak, hogy a Természet és annak szereplői, így például mi mindannyian is folyamatosan alkotunk, de megosztani, terjeszteni, másolni is akarunk szabad közösségeket létrehozva a lehetséges kommuinkációs közegek, így például az elektronikus hálózatok segítségével.
Szabad zene - alapvető hagyomány
Kezdettől ingyen előállítható, terjeszthető
BC2K: Nippur - diatónia, tercharmóniák
Ókor vége: kínai relatív zeneelmélet
801-950: al-Musiqa - makám, szolmizáció
1050: Guido d'Arezzo: Szabad kották
XII.-XIII. század: Perotinusék használják
Ars Nova: trubadúrok terjesztik
Ars Subtilior: Világsztárok: Dufay, Ockeghem stb.
1439: Guttenberg
Az iskolák hozzák-viszik a kottákat
XVI. századtól: Európa végleg elhúz
XX. hajnala: i18n, Satie, Hatok, blues-színpadok ...
Másolási jog - szerzői jog - problémák
A korlátozások kezdeti problémái
A kezdetektől a mai szélsőséges szerzői jogig
A legfőbb bajainkat okozó tévedések
Itt csak 3 kis példa: Eredetiség, Többszörözés (mi az, mi a célja, miért kellene a kottamásolást korlátozni), Szerződés, bővebben:
http://szabadon.blog.hu/2008/06/20/szabad_zenei_kozossegek
A szabad licenc
A Szerzői jog tényleges értelme - ha már
A szabad licenc - a szerzők, felhasználók védelme
Általános példák
A szabad formátum jelentőssége
Megjelentetés
Szabad lejátszhatóság
Élvezhetőség
Szabad közösségi és jogi tér
A biztonságos hálózati forgalmazás szabadsága
Szabadon üzemeltethető tartalomszolgáltatás
A fentiek jogi védelme
Ha tehát van például egy szabadon adminisztrálható oldalam, ahol szabad licencű, szabad formátumú zenék vannak és amelyet a felhasználók szabadon látogathatnak, akár letölthetnek és ezt a jog védi: akkor itt egy minden értelemben szabad zenei közösségről beszélhetünk.
Szabad zenei közösségek ma és holnap
Bemutatnák pár oldalt, ezek többsége külföldön működik, mivel itthon a már meglévő copyleft szervezetekkel és a most hétfőn alakuló Creative Commons Magyarország Egyesülettel csak most kezdhetünk érdemben lobbizni, hogy a jog védje meg a szabad licenceket.
Pár általános oldal:
OpenSource.org, CreativeCommons.org, CreativeCommons.hu
- megadják a használható szabad licencek listáját, és hogy hogy kell használniArchive.org - OpenSourceAudio, Wikipedia / Wikimedia.org Commons
- meg is mondják a fentit + nagy gyűjtők, kevés formai követelménnyelOpSound.org, CCMixter.org, Jamendo.com, Google
- pár kimdonott tartalomszolgáltató példa, a CCMixter a bárki által készíthető remixek értelemszerűen exponenciálisan nőnek, a Jamendo, mint látszik üzleti, lehet le/fel tölteni, és kiegészítő szolgáltatásokkal jön is a bevétel a művésznek, a Guglit valószínűleg nem kell bemutatni, mind a hír, mind a kereső, mind minden szolgáltatásában mélyen integrált a Creative Commons licenccsalád.Magyar Elektronikus Könyvtár, Index.hu médiaszolgáltatások
- Magyarországon is egyre több magánszemély, állami és üzleti szervezet találja meg számítását e modellben a miniszterelnök írásaitól kezdve, a szabad licencű blog-bejegyzéseken át egészen a könyvekig, zenékig, videókig. Nem lenne jobb, ha az Szjt elismerné?
Ezek az általános szabad példák kiválóan mutatják a növekedést. A motor kulcsa ugyanakkor mindig a kimondott szakmai szereplők kezében van, hiszen általában ők alkotják a nagy újdonságokat, nekik kell erre szabad licencet adni, a szabad zenei közösségek és zenei hálózatok sorsa rajtuk múlik, ezért rendkívül fontosan a kimondottan szakmai alapú közösségek is.
Inkább szakmai alapú közösségek
Mutopia - http://mutopiaproject.org
A kotta-alapú szakmai szabad zenei közösségek közé tartozik, az egyik legismertebb, legsikeresebb és legjobb példa számunkra. Rengeteg, különböző stílusú zene gyűlik benne, szigorúan szerzői jogi védelem alatt már nem álló vagy szabad licencűeket lehet bedüldeni, szabványos, szabad formátumban, így mind jogilag mind technikailag képes garantálni, hogy a róla vagy az ismert nagy tükörkiszolgálóin lévő tárolóiból a világ bármely pontján szabadon letölthetők a zenék, kinyomtathatók vagy konvertálhatók meghallgatható formátumra. Még nem web2-es, de várhatóan hamarosan interektívabbá válik.IMSLP/IMDBP - http://imslp.org
A kanadai székheyű nemzetközi zenetár egy nagy média-wiki alapú oldal, rajta többek között számos jelentős kortárs szerző, kottákat alapvetően ISO PDF/A formátumban lehet letölteni róla. Bartókkal kapocslatos jogi fenyegetés miatt fél évre bezárt, de még mindig nem elég szigorúan ellenőrzött (a zenék forráskódjainak elérhetősége, licenc, stb.). Már most több 10,000 zenemű tölthető le róla, és nem csak a hanganyagra hivatkozik, hanem az egész világra kiterjedő zenemű-nyilvántartást is biztosít.FreeSound.org, Sampleswap.org
A FreeSound és a SampleSwap projektek a hangzóanyag előállításának legelemibb építőköveit, a hangmintákat biztosítják, például Tracker programok segítségével, bárki, ritmusértékek arányai alapján viszonylag könnyen össze tud belőlük rakni egy nótát.FreeTheSounds.org, LMMS.SourceForge.Net
E projektek gyűjtenek különféle összetevőket, de elsősorban a hanganyag előállításának folyamatát biztosító keretrendszert kívánnak nyújtani, a FreeTheSounds dalokra összpontosít, míg az LMMS egy Debian vagy más GNU/Linux-alapú operációs rendszeren futó tetszetős, összetett szoftver egy hangzóanyag elkészítésére.
Mindez természetesen csak pár nagyon önkényes szabad zenei közösség példa, nagyobb időkeretben a podcast-től kezdve mindenféle közösséget be lehet mutatni, a cél az volt, hogy megmutassam, hogy: a szabad zenei közösségeket ismét létrehoztuk, de most már szervezetekkel erősítjük, így jogi elfogadtatásuk feltartóztathatatlan.
Zárszó
Ma mindenki nagy zenei hálózatok része akar lenni. Ehhez szabadságharc szükséges, amely már zajlik, alapvetően a szabad zenei közösségek és zenei hálózatok szerzői vívják és érnek el eredményeket a sötét XX. században magunkra rakott leggyilkosabb kulturális béklyóktól való megszabadulás során úgy, hogy megpróbálják jobban elismertetni szerzői jogaikat, hogy maguk határozhassák meg, kinek, milyen feltételekkel terjesztik a zenét. Jó példákat látunk erre. Ha legközelebb kedvenc zenénket hallgatjuk, és kedvezőbb feltételekkel jutottunk hozzá, tegyük fel magunknak a kérdést: hogyan segíthetek ebben?