Creative Commons Magyarország Közhasznú Egyesület
Alapszabály
A Creative Commons Magyaroszág Egyesület alakuló közgyűlése az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, illetőleg a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény 61. és következő §-ai alapján, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény rendelkezéseire is figyelemmel a mai napon az egyesület Alapszabályát az alábbi tartalommal fogadta el:
1. §
Az Egyesület neve, székhelye és jogállása
Az Egyesület neve, székhelye és jogállása
(1) Az Egyesület neve: Creative Commons Magyarország Közhasznú Egyesület
(2) Az Egyesület székhelye: .....
(3) Az Egyesület működési területe kiterjed a Magyar Köztársaság egész területére.
(4) Az Egyesület jogi személy, közhasznú szervezet
2. §
Az Egyesület célja és közhasznú tevékenysége
Az Egyesület célja és közhasznú tevékenysége
(1) Az Egyesület céljai:
- Non-profit kulturális szektor működésének támogatása
- A Creative Commons licencek közszféra általi használatának elősegítése, támogatása
- Közpénzből létrehozott szellemi javak közösségi hozzáférhetőségének támogatása
- A Creative Commons licenceket használó projektek kezdeményezése, lebonyolítása
- A szabad hozzáférésű tartalmakra épülő üzleti modellek létrejöttének támogatása
- A Creative Commons lincencek meglévő szerzői jogi intézményrendszerbe való integrálásának támogatása
- A hazai és európai szerzői jogi szabályozás alakításában való aktív részvétel
- A Creative Commons használatát, elterjedését segítő tájékoztatási, oktatási tevékenység
- A Creative Commons-t használó szerzők jogainak, érdekeinek védelme
- A Creative Commons alatt közzétett művek felhasználóinak érdekvédelme
- A Creative Commons alatt közzétett tartalmak kereshetőségének, elérhetőségének, terjedésének támogatása
- A Creative Commons licencek fordítása, honosítása, karbantartása
- A Creative Commons licencek technikai elérhetőségének biztosítása
- A Creative Commons célkitűzéseihez hasonló célokkal rendelkező szabad szoftveres, szabad hozzáférést biztosító szervezetekkel való együttműködés
- Nemzetközi Creative Commons és Icommons szervezetek munkájában való aktív részvétel
- Hazai és nemzetközi pályázatokon való részvétel
(2) Az Egyesület a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. § c.) pontjában megjelölt közhasznú tevékenységek közül az alábbi közhasznú tevékenységeket (Megjegyzés: Természetesen elég csak egy közhasznú tevékenységet végezni.) végzi:
- nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés
- kulturális tevékenység
- kulturális örökség megóvása
- emberi és állampolgári jogok védelme
(3) Az Egyesület működésének, szolgáltatásainak és beszámolóinak nyilvánosságát a creativecommons.hu domain alatt található webes honlapján való közzététel útján biztosítja.
(Megjegyzés: Itt csak egy példát szerepeltetünk, a nyilvánosságra hozatal módja az egyedi igények alapján, eltérő módon is meghatározható.)
(4) Az Egyesület mint közhasznú szervezet nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.
(5) Az Egyesület mint közhasznú szervezet vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez, gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységére fordítja.
(6) Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Közvetlen politikai tevékenységnek minősül a pártpolitikai tevékenység, továbbá országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi önkormányzati választáson jelölt állítása.
(7) Az Egyesület mint közhasznú szervezet működése nyilvános, szolgáltatásait bárki megkötés nélkül igénybe veheti.
(4) Az Egyesület mint közhasznú szervezet nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.
(5) Az Egyesület mint közhasznú szervezet vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez, gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységére fordítja.
(6) Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Közvetlen politikai tevékenységnek minősül a pártpolitikai tevékenység, továbbá országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi önkormányzati választáson jelölt állítása.
(7) Az Egyesület mint közhasznú szervezet működése nyilvános, szolgáltatásait bárki megkötés nélkül igénybe veheti.
3. §
Az Egyesület tagjai
(1) Az Egyesület tagja lehet az a természetes személy vagy szervezet, aki a jelen Alapszabályban foglalt egyesületi célokat elfogadja és tagfelvételi kérelmét az Elnökség jóváhagyja. A felvételt kérőnek kérelmében nyilatkozatot kell tennie arra vonatkozóan, hogy az Egyesület létesítő okiratát ismeri és az Egyesület alapszabályát, céljait, szellemiségét, értékrendjét és kialakult szokásait magára nézve kötelezőnek fogadja el.
(2) A tag felvételével kapcsolatos döntés meghozatala az Elnökség hatáskörébe tartozik. A tag felvételének kérdésében az Elnökség a tag kérelme alapján, egyszerű szótöbbségi határozattal dönt. A tagsági jogviszony a tagfelvételi kérelem Elnökség által történő elfogadásával jön létre.
(3) Az Egyesület Elnöksége köteles az egyesületi tagokról naprakész nyilvántartást vezetni.
(4) Az Elnökség egyszerű többségi döntéssel hozott határozattal tiszteletbeli tagnak (Megjegyzés: Nem kötelező rendelkezés, ugyanis egy egyesületnek nem feltétlenül vannak tiszteletbeli tagjai. A döntéshozatal módjáról ld. az előző lábjegyzetet.) kérhet fel olyan természetes személyeket, akiket arra érdemesnek tart. A tiszteletbeli tagság annak a jelölt általi írásbeli elfogadásával jön létre. A tiszteletbeli tagság az Egyesületben tagsági jogokat és kötelezettségeket nem keletkeztet azzal a kivétellel, hogy a tiszteletbeli tag is jogosult a Közgyűlésen részt venni, felszólalni, véleményét az adott kérdéssel összefüggésben kinyilvánítani és javaslatot tenni, valamint egyben köteles az Alapszabály rendelkezéseit betartani és az Egyesület érdekeivel összhangban tevékenykedni.
(5) A jelen Alapszabályban a továbbiakban mindazon rendelkezéseknél, ahol a "tag" kifejezés szerepel, csupán az Egyesület rendes tagjait kell érteni, a tiszteletbeli tagokra vonatkozó eltérő rendelkezések mindig pontosan tartalmazzák a "tiszteletbeli tag" kifejezést.
(6) Az egyesületi tagság megszűnik:
– a természetes személy tag halálával, illetőleg a nem természetes személy tag jogutód nélküli megszűnésével,
– a kilépés írásbeli bejelentésével,
– kizárással,
– ha az Egyesület megszűnik.
– a kilépés írásbeli bejelentésével,
– kizárással,
– ha az Egyesület megszűnik.
(7) Kilépési szándékát a tag köteles bejelenteni az Elnökséghez. A kilépés az Elnökség részére történt bejelentéssel egyező időpontban hatályos.
(8) A Közgyűlés minősített többségi határozattal, a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok legalább háromnegyedes szavazat-többségével az Egyesületből kizárhatja azt a tagot, aki valamely, az egyesületi tagságból eredő kötelezettségét ismételten vagy súlyosan megszegi; így különösen, ha a három hónapnál régebben lejárt esedékességű tagdíjat írásbeli felszólításra sem fizette be, (Megjegyzés: Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy automatikusan nem szűnhet meg a tag tagsági jogviszonya pusztán azért, mert késlekedett a tagdíj befizetésével, hanem a kizárásáról külön dönteni kell.) illetőleg, ha az Egyesület céljával, szellemiségével vagy az Alapszabállyal össze nem egyeztethető magatartást tanúsít.
(8) A Közgyűlés minősített többségi határozattal, a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok legalább háromnegyedes szavazat-többségével az Egyesületből kizárhatja azt a tagot, aki valamely, az egyesületi tagságból eredő kötelezettségét ismételten vagy súlyosan megszegi; így különösen, ha a három hónapnál régebben lejárt esedékességű tagdíjat írásbeli felszólításra sem fizette be, (Megjegyzés: Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy automatikusan nem szűnhet meg a tag tagsági jogviszonya pusztán azért, mert késlekedett a tagdíj befizetésével, hanem a kizárásáról külön dönteni kell.) illetőleg, ha az Egyesület céljával, szellemiségével vagy az Alapszabállyal össze nem egyeztethető magatartást tanúsít.
(9) A tiszteletbeli tagi címet a Közgyűlés minősített többségi határozattal, a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok legalább háromnegyedes szavazat-többségével jogosult megvonni abban az esetben, ha a tiszteletbeli tag az Egyesület céljával, szellemiségével, értékrendjével vagy az Alapszabállyal össze nem egyeztethető magatartást tanúsít.
(10) A 3.§. (8) és (9) bekezdéseiben megjelölt eljárásokban csak azt követően hozható meg a kizárásról illetve a tiszteletbeli tagi cím megvonásáról szóló határozat, hogy a határozattal érintett személyt meghallgatták, részére lehetőséget biztosítottak védekezésének előterjesztésére és az enyhítő vagy mentő körülmények ismertetésére.
4. §
Tagsági jogok és kötelezettségek
Tagsági jogok és kötelezettségek
(1) Az Egyesület tagja jogosult:
– részt venni az Egyesület rendezvényein, kezdeményezni egyes kérdések megvitatását,
– a természetes személy tag személyesen, a nem természetes személy tag képviselője útján a közgyűlésen a többi taggal egyenlő szavazati joggal részt venni, felszólalni, véleményét kifejteni, határozati javaslatot tenni és szavazni
– a természetes személy tagok választhatnak és választhatók, a nem természetes személy tagok pedig törvényes képviselőik útján választhatják meg az Egyesület vezető tisztségviselőit.
– a természetes személy tag személyesen, a nem természetes személy tag képviselője útján a közgyűlésen a többi taggal egyenlő szavazati joggal részt venni, felszólalni, véleményét kifejteni, határozati javaslatot tenni és szavazni
– a természetes személy tagok választhatnak és választhatók, a nem természetes személy tagok pedig törvényes képviselőik útján választhatják meg az Egyesület vezető tisztségviselőit.
(2) Az Egyesület tagja köteles:
– az Egyesület alapszabályát és belső szabályzatait valamint az Egyesület szervei által hozott határozatokat megtartani, az Egyesület célját és szellemiségét, értékrendjét tiszteletben tartani
– az Egyesület közgyűlésének a tagokra nézve kötelező határozatok szerint eljárni,
– a közgyűlés által évente meghatározott mértékű tagdíjat határidőben megfizetni,
– az Egyesület közgyűlésének a tagokra nézve kötelező határozatok szerint eljárni,
– a közgyűlés által évente meghatározott mértékű tagdíjat határidőben megfizetni,
(3) A nem természetes személy tag törvényes képviselője útján gyakorol-hatja és teljesítheti jogait és kötelezettségeit. A természetes személy tag jogait csak személyesen gyakorolhatja, meghatalmazotti képviseletnek nincs helye.
(4) Amennyiben a jelen Alapszabály eltérően nem rendelkezik, az Egyesület valamennyi tagja egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik.
5. §
Tagozatok
(1) A Tagozatok az egyesületi tagok által létrehozható önkéntes társulási formák, melyeket az Elnökség, majd a Közgyűlés hagy jóvá, céljaik, tagjaik bejelentése után.
(2) Az egyes tagozati tagságok egyedi szabályait a Tagozatok maguk határozzák meg.
(3) A Tagozatok tagjaik közül Tagozati Elnököt választanak, aki képviseli a Tagozatot az Egyesület Elnöksége felé.
(4) A Tagozatok joga 3 elnökségi Tagot javasolni az Egyesület Elnökségébe.
(5) A Tagozatok kötelessége a Közgyúlésnek beszámolni céljaik érdekében kifejtett tevékenységükről.
6. §
Az Egyesület szervezete, összeférhetetlenségi szabályok
(1) Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés (7. §), amely a tagok összessége. Az Egyesület ügyintéző és képviseleti teendőit, illetve a napi ügyviteli feladatokat az Egyesület ügyintéző képviselő szerve, az Elnökség (8. §) irányítja és látja el. Az Egyesület vezető tisztségviselői: az elnökségi tagok és az Elnök (9. §) valamint a Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai.
(2) Az Egyesület ügyintéző szervének tagja, illetőleg az Egyesület képviselője olyan magyar állampolgár, Magyarországon letelepedett, illetőleg magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár lehet, aki nem áll a közügyek gyakorlásától való eltiltás hatálya alatt.
(3) Az Egyesület vezető szervének határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
(4) A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
(5) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles az Egyesületet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
7. §
A Közgyűlés
(1) Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés, amelyet évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. Az Elnök az Elnökség egyszerű szótöbbséggel hozott határozata alapján a Közgyűlést egyéb alkalmakkor is jogosult összehívni, továbbá köteles azt összehívni, ha a tagok legalább 1/3-a írásban kéri.
(2) A közgyűlés hatáskörébe tartozik:
a) Az Alapszabály megállapítása, módosítása.
b) Az éves költségvetés meghatározása.
c) Az Elnök éves beszámolójának és a közhasznúsági jelentésnek az elfogadása.
d) Az Egyesület más egyesülettel történő egyesülésének, feloszlásának kimondása.
e) Az Egyesület tagjainak sorából történő kizárás, illetőleg a tiszteletbeli tagi cím visszavonása
f) Az Elnökség tagjai és az Elnök megválasztása
g) Az Elnökség tagjai és az Elnök visszahívása,
h) A Felügyelő Bizottság tagjainak megválasztása és visszahívása (Az FB felállítása csak akkor kötelező, ha az Egyesület közhasznú és várható éves bevétele az 5.000.000.,-Ft-ot meghaladja. )
b) Az éves költségvetés meghatározása.
c) Az Elnök éves beszámolójának és a közhasznúsági jelentésnek az elfogadása.
d) Az Egyesület más egyesülettel történő egyesülésének, feloszlásának kimondása.
e) Az Egyesület tagjainak sorából történő kizárás, illetőleg a tiszteletbeli tagi cím visszavonása
f) Az Elnökség tagjai és az Elnök megválasztása
g) Az Elnökség tagjai és az Elnök visszahívása,
h) A Felügyelő Bizottság tagjainak megválasztása és visszahívása (Az FB felállítása csak akkor kötelező, ha az Egyesület közhasznú és várható éves bevétele az 5.000.000.,-Ft-ot meghaladja. )
(3) A közgyűlést az Elnök hívja össze valamennyi regisztrált tag előzetes írásbeli értesítésével. A meghívót a tagoknak a tervezett időpontot megelőzően legalább nyolc (Megjegyzés: Itt természetesen állhat más szám is.) naptári nappal meg kell küldeni, a napirendi pontok, valamint a határozatképtelenség esetén megtartandó esetleges megismételt közgyűlés helyének és dátumának pontos megjelölésével. A közgyűlés nyilvános.
(4) A közgyűlés akkor határozatképes, ha a szavazásra jogosult tagok 50 %-a + egy fő jelen van. A határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés az eredeti meghívóban rögzített napirendi pontok tekintetében a jelenlévők számától függetlenül határozatképes abban az esetben, ha a távolmaradás jogkövetkezményeire a tagok figyelmét a meghívóban kifejezetten felhívták.
(5) A közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben határozatait a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egy-szerű szótöbbségével hozza, kivéve az a), e) és g) pontot, ahol a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok minősített többségének (legalább három-negyedének) igenlő szavazata szükséges. (Megjegyzés: Ajánlott szavazási mód, amelytől az egyedi igények szerint el lehet térni.) Tagkizárásra vonatkozó döntés meghozatalakor a kizárni szándékozott tag szavazati jogát nem gyakorolhatja.
(6) A közgyűlés az éves beszámolóról és a közhasznúsági jelentés elfogadásáról szóló határozatát az általános szabályok szerint, azaz a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével hozza.
(7) A levezető elnök személyének megválasztásáról a Közgyűlés az ülés megkezdésekor a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével határoz.
(8) A közgyűlés a személyi döntések (e), f) és g) pontok) kivételével határozatait nyílt szavazással, a személyi döntések tekintetében pedig titkos szavazással hozza.
(9) Szavazategyenlőség esetén nyílt szavazáskor a Közgyűlés levezető elnökének szavazata dönt, titkos szavazás esetén a határozati javaslatot elvetettnek kell tekinteni (Megjegyzés: Vagy addig kell ismételni a szavazást, ameddig a kellő támogató többség ki nem alakul.).
(10) A közgyűlési határozatot az érintettekkel igazolható módon közölni kell (Megjegyzés: Ennek egyik módja a postai küldemény formájában történő közlés. Az igazolhatóság itt arra utal, hogy a levélből egy másolatot el kell tenni.). Az Elnök köteles a Közgyűlés által meghozott határozatokat a Határozatok Könyvébe behelyezni. A Határozatok Könyve oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból a Közgyűlés döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható.
(4) A közgyűlés akkor határozatképes, ha a szavazásra jogosult tagok 50 %-a + egy fő jelen van. A határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés az eredeti meghívóban rögzített napirendi pontok tekintetében a jelenlévők számától függetlenül határozatképes abban az esetben, ha a távolmaradás jogkövetkezményeire a tagok figyelmét a meghívóban kifejezetten felhívták.
(5) A közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben határozatait a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egy-szerű szótöbbségével hozza, kivéve az a), e) és g) pontot, ahol a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok minősített többségének (legalább három-negyedének) igenlő szavazata szükséges. (Megjegyzés: Ajánlott szavazási mód, amelytől az egyedi igények szerint el lehet térni.) Tagkizárásra vonatkozó döntés meghozatalakor a kizárni szándékozott tag szavazati jogát nem gyakorolhatja.
(6) A közgyűlés az éves beszámolóról és a közhasznúsági jelentés elfogadásáról szóló határozatát az általános szabályok szerint, azaz a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével hozza.
(7) A levezető elnök személyének megválasztásáról a Közgyűlés az ülés megkezdésekor a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével határoz.
(8) A közgyűlés a személyi döntések (e), f) és g) pontok) kivételével határozatait nyílt szavazással, a személyi döntések tekintetében pedig titkos szavazással hozza.
(9) Szavazategyenlőség esetén nyílt szavazáskor a Közgyűlés levezető elnökének szavazata dönt, titkos szavazás esetén a határozati javaslatot elvetettnek kell tekinteni (Megjegyzés: Vagy addig kell ismételni a szavazást, ameddig a kellő támogató többség ki nem alakul.).
(10) A közgyűlési határozatot az érintettekkel igazolható módon közölni kell (Megjegyzés: Ennek egyik módja a postai küldemény formájában történő közlés. Az igazolhatóság itt arra utal, hogy a levélből egy másolatot el kell tenni.). Az Elnök köteles a Közgyűlés által meghozott határozatokat a Határozatok Könyvébe behelyezni. A Határozatok Könyve oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból a Közgyűlés döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható.
8. §
Az Elnökség
Az Elnökség
(1) Az Egyesület vezető szerve az 5(öt) tagú Elnökség, amelynek tagjait a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel, titkos szavazással 2 év időtartamra választja.
(2) Az Elnökség szükség szerint, de évente legalább három alkalommal tart ülést (Megjegyzés: Ez csak példa, a törvényi előírás évente legalább 1 alkalom!). Az Elnökség ülése határozatképes, ha azon az elnökségi tagok több mint fele jelen van. Az ülések nyilvánosak.
(3) Az Elnökség határozatait nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza meg. A határozatot az érintettel igazolható módon közölni kell.
(4) Az elnökségi ülést az Elnök hívja össze valamennyi elnökségi tag előzetes írásbeli értesítésével. A meghívót az elnökségi tagoknak a tervezett időpontot megelőzően legalább nyolc naptári nappal meg kell küldeni, a napirendi pontok pontos megjelölésével. Az Elnökség ügyrendjét egyebekben maga állapítja meg.
(5) Az Elnökség hatáskörébe tartozik:
a) az éves tagdíj mértékének meghatározása az alakulás évében fizetendő éves tagdíj kivételével,
b) az Egyesület tagjaira kötelező határozatok meghozatala.
c) az ügyrend elfogadása,
d) az etikai szabályok elfogadása,
e) tagfelvétel jóváhagyása,
f) az Elnök utasítása a közgyűlés összehívására,
g) az Egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba, az éves elnöki beszámolókba, a közhasznúsági jelentésekbe, valamint a korábbi közgyűlési határozatokba való betekintés biztosítása az érdeklődők részére,
h) a közhasznúsági jelentés tervezetének elkészítése és jóváhagyás céljából a Közgyűlés elé terjesztése
i) döntés minden olyan egyéb kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
b) az Egyesület tagjaira kötelező határozatok meghozatala.
c) az ügyrend elfogadása,
d) az etikai szabályok elfogadása,
e) tagfelvétel jóváhagyása,
f) az Elnök utasítása a közgyűlés összehívására,
g) az Egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba, az éves elnöki beszámolókba, a közhasznúsági jelentésekbe, valamint a korábbi közgyűlési határozatokba való betekintés biztosítása az érdeklődők részére,
h) a közhasznúsági jelentés tervezetének elkészítése és jóváhagyás céljából a Közgyűlés elé terjesztése
i) döntés minden olyan egyéb kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
(6) A Közgyűlés általi visszahívás esetén túl megszűnik az elnökségi tagság a tag halálával és lemondásával is, amely esetekben a Közgyűlés új elnökségi tagot választ. Az időközben választott új elnökségi tag megbízatása a már hivatalban lévő elnökségi tagok mandátumával egyező időpontig szól.
(7) Az Elnök köteles az Elnökség által meghozott határozatokat a Határozatok Könyvébe behelyezni. A Határozatok Könyve oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból az Elnökség döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) (Megjegyzés: A bírói gyakorlat szerint alacsony létszámú testület esetén a személyek nevét mindig meg kell jelölni!) megállapítható.
9. §
Az Elnök
Az Elnök
(1) Az Elnök a Közgyűlés által egyszerű szótöbbséggel, titkos szavazással 5 év (Megjegyzés: Lehet hosszabb vagy rövidebb időszak is. Általában 5 évre szokták a tisztségviselőket választani. Megjegyzés tőlem: rövidebbet javasolok) időtartamra választott vezető tisztségviselő, aki az Egyesület szervezetének képviseletre önállóan jogosult vezetője. (Megjegyzés: Nem kizárt azonban az sem, hogy az egyesületet két személy együttesen legyen jogosult képviselni. A bankszámla feletti rendelkezési jog gyakorlása minden esetben kötelezően együttes.)
(2) Az Elnök hatásköre és feladatai:
– az Egyesület adminisztratív szervezetének kialakítása és vezetése,
– a munkáltatói jogok gyakorlása az Egyesület munkavállalói felett,
– a közgyűlés és az elnökség határozatainak végrehajtása,
– az elnökségi ülések előkészítése és levezetése,
– az Egyesület képviselete harmadik személyekkel szemben és hatóságok, illetőleg bíróság előtt,
– az Egyesület közgyűlésének és az Elnökség határozatairól olyan nyilvántartás vezetése, amelyből a vezető szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya és személye megállapítható,
– éves beszámoló tervezetének készítése, és jóváhagyás céljából a Közgyűlés elé terjesztése
– a Közgyűlés és az Elnökség határozatainak az Alapszabályban megjelölt módon az érintettekkel történő közlése
– amennyiben ez mások vagy az Egyesület jogát vagy jogos érdekét nem sérti vagy veszélyezteti, a Közgyűlés és az Elnökség által meghozott határozatokat valamint az Egyesület beszámolóit az Egyesület internetes honlapján nyilvánosságra hozza. (Megjegyzés: Az elnök tehermentesítése céljából valamennyi dőlt betűvel szedett feladat az Egyesület titkárárára telepíthető, ha választottunk ilyet.)
– a munkáltatói jogok gyakorlása az Egyesület munkavállalói felett,
– a közgyűlés és az elnökség határozatainak végrehajtása,
– az elnökségi ülések előkészítése és levezetése,
– az Egyesület képviselete harmadik személyekkel szemben és hatóságok, illetőleg bíróság előtt,
– az Egyesület közgyűlésének és az Elnökség határozatairól olyan nyilvántartás vezetése, amelyből a vezető szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya és személye megállapítható,
– éves beszámoló tervezetének készítése, és jóváhagyás céljából a Közgyűlés elé terjesztése
– a Közgyűlés és az Elnökség határozatainak az Alapszabályban megjelölt módon az érintettekkel történő közlése
– amennyiben ez mások vagy az Egyesület jogát vagy jogos érdekét nem sérti vagy veszélyezteti, a Közgyűlés és az Elnökség által meghozott határozatokat valamint az Egyesület beszámolóit az Egyesület internetes honlapján nyilvánosságra hozza. (Megjegyzés: Az elnök tehermentesítése céljából valamennyi dőlt betűvel szedett feladat az Egyesület titkárárára telepíthető, ha választottunk ilyet.)
10. §.
A Felügyelő Bizottság
A Felügyelő Bizottság
Az Egyesület, mint közhasznú szervezet éves bevétele az ötmillió forintot nem haladja meg, ezért az 1997. évi CLVI. törvényben megjelölt felügyelő szerv létrehozása nem szükséges. Amennyiben az éves bevétel az ötmillió forintot meghaladja, a Közgyűlés gondoskodik az alapszabály megfelelő módosításáról és felügyelő szerv megválasztásáról.
VAGY
VAGY
1.) A Felügyelő Bizottság feladata az Egyesület alapszabályban rögzített tevékenységének, gazdálkodásának folyamatos ellenőrzése és a közhasznú tevékenység felügyelete. Működéséért a közgyűlésnek felel.
2.) A Felügyelő Bizottság a tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
3.) A Felügyelő Bizottság 3 tagját (Megjegyzés: A bírói gyakorlat álláspontja szerint az FB minimum 3 tagú. Megjegyzés tőlem: a gyakorlat szerint az Ellenőrző Bizottság is lehet a neve, talán jobb) a Közgyűlés választja meg.
4.) A Felügyelő Bizottság elnökét az Egyesület választott testületeinek üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni.
5.) A Felügyelő Bizottság szükség szerint de évente legalább egyszer ülésezik, mely ülést a Felügyelő Bizottság elnöke a tervezett időpont előtt legalább 8 nappal írásban hív össze a napirend egyidejű írásbeli közlésével.
A bizottsági ülések nyilvánosak, amennyiben ez az Egyesület vagy mások jogát, jogos érdekét nem veszélyezteti.
Zárt ülés elrendeléséről az előző bekezdésben foglalt indokok alapján a Felügyelő Bizottság elnöke jogosult dönteni.
A Felügyelő Bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén a bizottság elnökének szavazata dönt. Munkarendjét maga határozza meg.
A határozatokat az érintettekkel a Felügyelő Bizottság elnöke közli írásban.
A határozatokat az egyesület elnöke által vezetett Határozatok Könyvébe kell behelyezni. A Határozatok Könyvének tartalmára az Alapszabály 9.§-ának 2.) pontjában foglalt rendelkezések az irányadók.
A határozatok nyilvánosságra hozatalára az Alapszabály 9.§-ának 2.) pontjában foglalt rendelkezések az irányadók.
Zárt ülés elrendeléséről az előző bekezdésben foglalt indokok alapján a Felügyelő Bizottság elnöke jogosult dönteni.
A Felügyelő Bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén a bizottság elnökének szavazata dönt. Munkarendjét maga határozza meg.
A határozatokat az érintettekkel a Felügyelő Bizottság elnöke közli írásban.
A határozatokat az egyesület elnöke által vezetett Határozatok Könyvébe kell behelyezni. A Határozatok Könyvének tartalmára az Alapszabály 9.§-ának 2.) pontjában foglalt rendelkezések az irányadók.
A határozatok nyilvánosságra hozatalára az Alapszabály 9.§-ának 2.) pontjában foglalt rendelkezések az irányadók.
6.) A Felügyelő Bizottság munkájáról és megállapításairól írásban tartozik a Közgyűlést tájékoztatni.
7.) A Felügyelő Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
a.) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezetőszerv döntését teszi szükségessé.
b.) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
b.) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
8.) Az intézkedésre jogosult vezető szervet a felügyelő szerv indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezetőszerv összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult.
9.) Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.
10.) Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
9.) Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.
10.) Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
- a vezető szerv elnöke vagy tagja,
- a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
- a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve
- az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.
- a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
- a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve
- az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.
11. §
Az Egyesület működése és gazdálkodása
(1) Az Egyesület mint társadalmi szervezet tevékenységét a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedése napján kezdheti meg.
(2) Az Egyesület tagdíjaiból, részére juttatott támogató befizetésekből és esetleges egyéb jövedelmekből gazdálkodik.
(3) A tagdíj összegét, befizetésének módját az Elnökség határozza meg az alakulás évében fizetendő tagdíj kivételével. A tagok tagdíj-befizetéseiről az Elnökség a tagnyilvántartáshoz kapcsolódó nyilvántartást vezet. A tagok a tagdíj megfizetésén túl az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
(4) Az Egyesület a vagyonával önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel.
(5) Az Egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja.
(6) Az Egyesület befektetési tevékenységet nem végez, így befektetési szabályzat-készítési kötelezettsége nincsen. (Megjegyzés: Amennyiben az Egyesület befektetési tevékenységet kíván végezni, úgy az erre hatáskörrel rendelkező szerve köteles befektetési szabályzatot készíteni. A befektetési tevékenység fogalmát az 1997. évi CLVI. törvény értelmező rendelkezései határozzák meg a törvény 26. §-ában.)
(7) Az Egyesület az államháztartás alrendszereitől - a normatív támogatás kivé-telével - csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját. Az igénybe vehető támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit a sajtó útján nyilvánosságra kell hozni. Az Egyesület mint közhasznú szervezet által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.
(8) Az Egyesület a felelős személyt, a támogatót, valamint e személyek hozzá-tartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti.
(9) Az Egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.
(10) Az Egyesület vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel; az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.
(11) Az Egyesületre irányadó beszámolási és nyilvántartási szabályokra az 1997. évi CLVI. törvény 18-20. §-ai az irányadók. Az Egyesület köteles közhasznúsági jelentését a tárgyévet követő évben legkésőbb június 30. napjáig saját honlapján, ennek hiányában egyéb, a nyilvánosságszámára elérhető módon közzétenni.
(12) Az Egyesületet a tagok elsődlegesen nem gazdasági tevékenység céljára alapították, és az Egyesület gazdasági vállalkozási tevékenységet kizárólag másodlagos jelleggel, a céljainak elérését elősegítendő és közhasznú tevékenységét nem veszélyeztető módon folytathat.
(13) Az Egyesület működése felett az ügyészség (Megjegyzés: A törvényességi felügyeletet ellátó ügyészség illetékességét az Egyesület székhelye alapítja meg.) gyakorol törvényességi felügyeletet.
(14) Az Egyesület működése során keletkezett iratokba a betekintés lehetőségét az Egyesület elnöke biztosítja az érdeklődő részére munkanapokon előzetesen egyeztetett időpontban az Egyesület székhelyén, felügyelet mellett. Az Egyesület közhasznúsági jelentéséről az érdeklődő a költségek megtérítése mellett másolatot kérhet.
12. §
Az Egyesület képviselete
Az Egyesület képviselete
(1) Az Egyesületet az Elnök önállóan képviseli, a (2) pontban foglalt kivétellel.
(2) Az Egyesület bankszámlája felett az Elnök és egy további elnökségi tag együttesen jogosult rendelkezni (Megjegyzés: A bankszámla feletti rendelkezési jogot kizárólag együttesen lehet gyakorolni!)
13. §
Az Egyesület megszűnése
Az Egyesület megszűnése
(1) Az Egyesület megszűnik, ha a Közgyűlés a feloszlását vagy más társadalmi szervvel való egyesülését kimondja.
(2) Megszűnik továbbá az Egyesület, amennyiben az arra jogosult szerv feloszlatja, illetőleg megszűnését megállapítja.
(3) Az Egyesület megszűnése esetén vagyonát elsődlegesen a hitelezők kielégítésére kell fordítani. A hitelezők kielégítése utáni vagyon felhasználásának módjáról a Közgyűlés dönt.
(4) A közhasznú szervezet a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.
14. §
Záró rendelkezések
(1) A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Magyar Köztársaság Polgári Törvény-könyvéről szóló 1959. évi IV. törvény, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény, illetőleg a további vonatkozó hatályos jogszabályok rendelkezései megfelelően irányadók.
(2) Az Egyesület Alapszabályát az alapító tagok a Budapesten, 2008. (Megjegyzés: Ide az alakuló közgyűlés megtartásának helyét és időpontját kell beírni.). október 13. napján tartott Alakuló Közgyűlése egyhangú határozattal jóváhagyta.
(3) Az Egyesület Alapszabályát a Fővárosi Bíróságnak (Megjegyzés: A bíróság illetékessége az Egyesület székhelyétől függ.) az Elnök a nyilvántartásba vétel iránti kérelemmel és a szükséges mellékletekkel együtt benyújtja.
Kelt: Budapest, 2008. október 13.
........................................
Elnök
(Megjegyzés: Az Alapszabályt az alakuló közgyűlésen megválasztott elnök írja alá. Tanúzáradék az Alapszabályon nem szükséges.)
A célok 1. változata:
- A szerzők, alkotók jobb elismerése és ezáltal a felhasználók védelme a szabad licencű közzétételi és felhasználási lehetőségek ösztönzésével úgy, hogy e művek folyamatosan bővülő non-profit és üzleti terjesztési gyakorlatának való megfelelést a jogalkotásban segíti.
- A szerzői jogvédő tevékenységekben való részvétel kiemelten a szabad licencű szerzők szólásszabadsághoz és a Szerzői jogi törvény által meghatározott személyhez fűződő jogai továbbá a szabad licencekhez fűződő vagyoni jogok tekintetében.
- A Creative Commons és a vele kompatibilis szabad licencek szerzői és felhasználói lehetőségeivel kapcsolatos ismeretterjesztés, a szabad licencű művek felhasználásának további ösztönzése az állami, a társadalmi és az üzleti életben egyaránt.
- A szabad licencű művek szerzői, alkotói és felhasználói közötti kapcsolat folyamatos szélesítése, a fenti célok érdekében együttműködés a hazai és nemzetközi társszervetekkel és a közszféra szereplőivel.
